Kiégés (burnout) – tünetei, okai és felismerése

A kiégés (burnout) napjaink egyik leggyakoribb lelki és mentális problémája. Kiéghetünk minden olyan területen, melyet betöltünk az életben:
szülőként
nagyszülőként
barátként
testvérként
férj/feleségként
munkában
stb.

Ha másképp közelítjük meg, mondhatjuk, hogy amin keresztül megyünk, az:
magánéleti kiégés,
lelki kiégés,
érzelmi kiégés,
szakmai kiégés,
munkahelyi kiégés.

A kiégés kezelése szempontjából fontos tisztában lennünk vele, mi a kiégés, hogyan alakul ki, milyen jelek utalhatnak rá, és mely körülmények növelik a kialakulásának esélyét.

Mi a kiégés? A kiégés fogalma

Olyan állandósult kimerültség, melyet az eddig megszokott módokon már nem tudunk megszüntetni. Nem tudjuk kipihenni magunkat.

Mitől alakul ki a kiégés?

Ha nem tudunk olyan körülmények között létezni, élni, ahogyan azt szeretnénk, egy idő után kimerül a lélek, megfogyatkozik az elkötelezettség és a hit.

Nem hiszünk már abban, amit csinálunk, nem érezzük már jól magunkat egy helyzetben, de mégsem változtatunk, elkezdődik a kiégés.

Ha tudjuk, hogy az adott helyzetünkre, problémánkra mi lehetne a megoldás, de nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, elindul a feszültség.

Hogyan ismerhetjük fel a kiégést?

Lelki és érzelmi jelek

• Reggelente egyre nagyobb ellenállásba ütközünk, hogy el tudjuk indítani a napot.
• „Nincs kedvem felkelni.” „Muszáj felöltözni?” „Nem akarok elindulni sehova.”
• Egyre gyakrabban jelenik meg a közömbösség, ingerültség, düh, sikertelenség, visszahúzódás érzése.
• „Teszem-teszem a dolgom, de nem érdekel. Csak teljen az idő és legyek túl rajta.”
• Megjelenik a reménytelenség és tehetetlenség érzése.

Kapcsolati és viselkedésbeli változások

• A környezettel szemben egyre alacsonyabb a tolerancia határ (cinikusság, türelmetlenség), egyre kevesebb időt szeretnénk tölteni az emberek között.
• Visszahúzódunk a társas kapcsolatokból, de ha mégis muszáj, egyre nehezebben megy. Igyekszünk inkább kifogásokat keresni.

Kognitív és teljesítménybeli jelek

• Elkezdjük elfelejteni a fontosabb dátumokat, évfordulókat, születésnapokat. Csökken a koncentráció és emlékező képesség.
• Minél inkább elhatárolódunk a szociális közegtől, annál inkább erősödik a kiégés.
• Egyre kevesebb az energiánk, nem tudunk annyit teljesíteni, mint korábban, nem is nagyon akarunk, elvész az érdeklődés.

Melyek a kiégést elősegítő körülmények?

Külső körülmények

• Munkahelyi, családi, lelki, párkapcsolati, bármely betöltött szerepünkben megjelenő túlterheltség érzése. Akár reális, akár nem, ha mi annak éljük meg és nem figyelünk saját jelzéseinkre, elindulhat a kiégés.
• Romboló, mérgező környezet (szintén lehet magánéleti és munkahelyi is).
• Ha nem tudjuk jól kezelni a stresszt. (Ez egy tanulható, fejleszthető terület.)

Belső tényezők, személyiségjegyek

• Vannak személyiség típusok, akik hajlamosabbak a kiégésre, illetve sokban hozzájárul az a csomag, amivel gyermekkorunkból érkezünk, és hol tartunk ennek az átdolgozásában.
• Önmagunk értékessége, önbecsülés hiánya.
• Akkor érezzük magunkat értékesnek és szerethetőnek, ha folyamatosan, csak 100%-on teljesítünk, ha nem hibázunk, ha tökéletesek vagyunk.
• Kívülről várjuk a megerősítéseket, az elismerést.
• Ideálok kritika nélkül és állandó jellegű alkalmazása – egy ideált lehetetlen tökéletesen megvalósítani, hiszen azért ideál.
• Töretlen, tökéletes, kimagasló teljesítés hajszolása.
• Túlzottan szigorúak és kritikusak vagyunk önmagunkkal és a környezetünkkel szemben.
• A kiégés nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. Minél korábban felismerjük a jeleit, annál nagyobb az esély arra, hogy változtatni tudunk és visszanyerjük az egyensúlyt, az energiánkat és az életkedvet.

A kiégés folyamatának 12 fázisáról itt olvashatsz.

Felhasznált irodalom

Herbert J. Freudenberger: Burnout: The High Cost of High Echievement, 1980

Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet a lelki gondozói gyakorlatban, Kálvin Kiadó, 2001

Pál Ferenc atya előadásai 2015. szeptember – 2016. május