Játszmák nélkül – 1. rész
A legtöbb konfliktus, sértettség és kimerítő kapcsolat nem azért alakul ki, mert az emberek rosszak vagy gonoszak, hanem azért, mert tudattalan játszmákba kerülnek. Ezek a játszmák olyan ismétlődő viselkedési minták, amelyekben minden résztvevő fenntartja a problémát, még akkor is, ha közben szenved tőle.
A valódi szabadság abból születik, hogy felismerjük a saját szerepünket a játszmában, és kilépünk belőle. Ekkor a másik félnek is alkalmazkodnia kell az új helyzethez, vagy a kapcsolat természetes módon átalakul.
Minden ember önmagáért felelős.
Ez azt jelenti, hogy mindenki felelős:
- a saját érzéseiért,
- döntéseiért,
- viselkedéséért,
- következményeiért,
- fejlődéséért.
Nem vagyunk felelősek mások:
- érzelmeiért,
- döntéseiért,
- haragjáért,
- boldogságáért,
- életének helyrehozásáért.
Az együttérzés és a felelősség átvállalása nem ugyanaz. Sok ember összekeveri a kettőt.
Segíteni lehet. Megmenteni nem.
Mi az a játszma?
A játszma egy olyan kapcsolat, amelyben az emberek nem őszintén kommunikálnak, hanem rejtett eszközökkel próbálják elérni a céljukat.
Ilyenek például:
- bűntudatkeltés,
- manipuláció,
- sértődés,
- hallgatás,
- fenyegetés,
- mártír szerep,
- áldozatszerep,
- állandó kritizálás,
- túlzott gondoskodás.
A játszma lényege, hogy nem mondjuk ki nyíltan, mit szeretnénk, hanem kerülőutakat használunk.
Hogyan ismerhető fel egy játszma?
1. Ugyanaz történik újra és újra
Lehet, hogy
- más emberrel,
- más munkahelyen,
- más párkapcsolatban.
De a végkifejlet mindig ugyanaz.
Ha azt veszed észre, hogy új emberekkel is ugyanazokat a konfliktusokat éled át, akkor valószínűleg nem puszta véletlenről van szó.
2. A beszélgetések nem vezetnek megoldáshoz
Sok szó esik a problémáról.
Kevés változás történik.
Újra és újra ugyanazokat a köröket futjátok.
Ez a játszmák egyik legerősebb ismertetőjele.
3. Bűntudatból cselekszel
Ez az egyik leggyakoribb csapda.
Nem azért mondasz igent, mert szeretnél.
Hanem mert:
- rosszul éreznéd magad,
- félsz a konfliktustól,
- félsz, hogy csalódást okozol,
- félsz az elutasítástól.
Ilyenkor már nem szabadon döntesz.
4. Folyamatosan kimerült vagy
Az egészséges kapcsolatok energiát adnak, a játszmák energiát vesznek el.
Ha valaki után rendszeresen:
- fáradt vagy,
- bűntudatod van,
- szorongsz,
- feszült leszel,
akkor valószínűleg nem egészséges kapcsolatban működtök.
Miért kerülünk bele a játszmába?
Gyermekkori minták
A legtöbb ember azt tanulja meg, ahogyan vele bántak.
Ha gyerekként azt tanultad „A szeretetet ki kell érdemelni.”, akkor felnőttként is ezt fogod keresni.
Ha azt tanultad „Csak akkor vagyok jó ember, ha mindenkit megmentek.”, akkor ezt fogod ismételni.
Ezek nem tudatos döntések, egyszerűen megszokott működési módok.
Konfliktuskerülés
Sokan inkább engednek. Rövid távon könnyebb, hosszú távon azonban a másik egyre többet fog kérni. A konfliktus elkerülése gyakran maga teremti meg a nagyobb konfliktust.
Félelem az elutasítástól
Sok ember számára fontosabb, hogy mindenki szeresse, mint hogy őszinte legyen. Ez azonban kiszolgáltatottá tesz. Az egészséges kapcsolat kibírja az őszinte nemet. Ha nem bírja ki, akkor valószínűleg eleve nem volt egészséges.
A játszmákhoz szinte mindig két ember kell
Ez nem azt jelenti, hogy mindketten ugyanannyira hibásak, hanem azt, hogy mindenki valamilyen módon hozzájárul a helyzet fennmaradásához.
Például:
- az egyik manipulál,
- a másik nem mer nemet mondani.
- az egyik követelőzik,
- a másik mindig enged.
- az egyik kritizál.
- a másik állandóan magyarázkodik.
Ha az egyik fél kilép ebből a mintából, a játszma már nem tud ugyanúgy folytatódni. Ezért mindig a saját viselkedésünkön érdemes kezdeni a változtatást.
Felhasznált irodalom
Dr. Henry Cloud, Dr. John Townsend: Játszmák nélkül, Harmat, 2010
Eric Berne: Emberi játszmák, GABO, 1964
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak – Erőszakmentes kommunikáció, AGYKONTROLL KFT, 2001
John M. Gottman, Nan Silver: A jól működő házasság 7 alapelve, Kulcslyuk, 1999
Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA: Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe, Grafit, 1992